Szép estét mindenkinek !

Mai témám "Élni és élni hagyni" elég fontos jelmondat, de sokan nem értik. Nekem a szemléletem szerint, nem mást jelent mint a belső szabadságot . Miért is látom így ? Szerintem az ember mikor önmaga tud lenni, saját életét éli, saját magát adja, nem engedi, hogy korlátokat húzzanak eléje, nem hajbókol rangoknak, egyenrangú emberként kezel, minden embert ! Ez az a szabadság mikor, már nem másokkal foglalkozik az ember, nem másoknak akar megfelelni, hanem önmagának, elvonul és saját életét építgeti, a saját elképzelései szerint. Itt már az ember tisztában van a képességeivel, tisztában van azzal, sok akadályt görgetnek majd eléje és tudja mindig a saját útját kelli követni. Saját utunk, honnan tudjuk merre vezet ? Roppant egyszerű nevezhetném a boldogság útjának, arra tartson az ember, ahol érzi boldog lehet és a céljai ott megvalósulhatnak . Ezen az úton haladni kell szabadon, nem törődve mások véleményével és megtévesztésével . Mikor felismered saját magadba rejlő erőt, érzed a fényt ami bevilágítja az életed . Szó szerint annyira felemel, hogy legyőzhetetlenné válik az ember és halad, halad csak előre . Itt már nem másokat hibáztat az ember, a kudarcaiért és saját magában keresi a megoldásokat . Merjük vállalni a saját véleményünket és merjük is kimondani. Ami még fontos az úton, úgy haladni előre, hogy másokon ne gázoljunk át (hagyjuk őket is élni). Várom akinek van jó meglátása még a témáról kommentbe. Köszönöm aki elolvasta meglátásaimat. 

 "Az embertől mindent el lehet venni, csak egyet nem: azt a végső emberi szabadságjogot, mely szerint eldöntheti, hogyan álljon hozzá az adott körülményekhez." Viktor Frankl